Nyitva az égbolt

Nyitva az égbolt, a fogaim zárva
belecsikordulnak az éjszakába
holnap jössz, én ma megyek
te maradsz, én ki tudja merre leszek
találkozunk, nézek majd Rád,
mondd, mi várhat még ránk
Messze vagyok, messziről jössz
40 nap csak a halál
ennyi volt és vége is már.

Igyekezz az égbolt zár
Ajtóm nyitva, de fogaim csukva
Feszítek, mert nem merek
nem merek élni, pedig csak szeretni
kellene és hagyni hogy legyél
és minden itt legyen egyszerre
Sok ez így most
Superhero vagyok olykor azt hiszem
máskor válladra dőlnék
vagy valakire és azt kiáltanám
védj meg, rejts el, csak simogass
és szeress és ne engedj el sose
mert félek, gyenge vagyok

És kell nekem ölelő karod

Különben elveszek az éjszakában
pedig fényem még ragyog
de fogaim zárva.