Menekültem,
pedig
engem nem üldözött senki,
Háború is
csak a lelkemben tombolt.
Megölni
is maximum magamat akartam.
Most meg itt kopogtat;
kopp, kopp, kopp…
Most meg itt kopogtat;
kopp, kopp, kopp…
Beengedel?
És én
nem, van itt elég háború.
A
szögesdrót alatt másznak megállíthatatlanul,
Ukrán
falvakat áztat az orosz haderő.
2015
Európa,
Tessék?
A békének
vége újra?
Féltem!
Amikor a
kormányt újra választották,
Féltem!
Amikor az oktatást “megreformálták”.
Amikor az oktatást “megreformálták”.
Féltem!
Amikor Ukrajnában kitört a háború.
Amikor Ukrajnában kitört a háború.
Féltem!
Amikor
nem történt semmi…
Most meg
itt van.
Az iszlám állam üldözöttjei,
Az iszlám állam üldözöttjei,
És ki
tudja mi jön ezután.
Már nem
félek.
tudom, hogy a világ elveszett.
tudom, hogy a világ elveszett.
Testvéreim
szanaszét a pénzért
S mert a
nem magyar sokszor kedvesebb,
Mert a
biztonság, itthon álom csupán.
Magyar
magyarnak farkasa,
Ez itt a szegregáció
otthona
S néha
nem is a mástól szegregál
Szegregál
mindentől, ami érdekének ellenáll.
2015
Magyarország
Disszidált
a fél lakosság a jobb jövőért
S még a
menekülő is tudja, hogy itt nem
Itt nem
marad, csak menne tovább
Mert itt
semmi, semmi van
Én meg
még Idealista voltam,
szívemben az egész világ
szívemben az egész világ
De a világ
valami olyanná válik,
Aminek
egy szívben nincs helye.
Menekülnék,
De rám
találsz Te is.
Ajtómon kopogtatsz, s mintha nem volna más
Ajtómon kopogtatsz, s mintha nem volna más
Ezer ajtó
pedig nyitva áll
Mégis
idejössz
És amikor
minden a feje tetején állt,
Te még
átgázolsz ezen a labilis semmin
Beletúrsz
az ürességbe és felkavarod a port a nem létezőn
Menekülök
menekülők hada lepi el Európát
menekülők hada lepi el Európát
A nagy
gazdasági egység, a fegyelmezettség tessék
Tessék?
Tessék?
Hogy
Európa átalakul?
Hogy most
békésen, meg befogadón?
Mint az itteni törvénymódosítás?
Mint az itteni törvénymódosítás?
Hogy
nyitott a határ,
Hogy
nyeli és elnyeli
És a
pride is majd békében zajlik ezután
Európa?
színes, globalizált?
színes, globalizált?
Hiszem
Nem
hiszem
Te meg
itt állsz
S mintha
lenne még erre esélyem
Megakadályoznám
Hogy
lángokba boríts engem, aztán Európát.
Az OdaLÖKött nem csak KÖLtészet,
az Árpi nem slammer,
a Ricsi még véletlenül sem költő,
és én sem vagyok egy örökké utazó ember ….
A fény nem a barátunk, a másnap
nem őszinte, a csirke hazug
és a virsli sem szója..
A szó nem igaz, de elszáll,
a vers nem rímes,
a helyzet pedig véletlül sem rémes…
A kávé nem keserű,
és az élet sem gyönyörű,
amikor a metron NEM kapok pánikrohamot a szardíniás doboz effektustól.
az Árpi nem slammer,
a Ricsi még véletlenül sem költő,
és én sem vagyok egy örökké utazó ember ….
A fény nem a barátunk, a másnap
nem őszinte, a csirke hazug
és a virsli sem szója..
A szó nem igaz, de elszáll,
a vers nem rímes,
a helyzet pedig véletlül sem rémes…
A kávé nem keserű,
és az élet sem gyönyörű,
amikor a metron NEM kapok pánikrohamot a szardíniás doboz effektustól.
Az alma nem az egészség oltalma
és a Föld sem kerek,
a szerelem nem fáj,
és én sem csak akkor kezdek el írni, amikor a hiánytól elepedek!
és a Föld sem kerek,
a szerelem nem fáj,
és én sem csak akkor kezdek el írni, amikor a hiánytól elepedek!
Pest nem zsúfolt,
a Balaton nem a boldog gyerekkor,
a gyerekkor egyébként sem beteg,
és a 30 nem az új tinigyerek.
A 30 az 30.
A 40 még alig közeleg,
a canyon nem nekünk szól
és a komolyság sem pánpétereknek való.
a Balaton nem a boldog gyerekkor,
a gyerekkor egyébként sem beteg,
és a 30 nem az új tinigyerek.
A 30 az 30.
A 40 még alig közeleg,
a canyon nem nekünk szól
és a komolyság sem pánpétereknek való.
A család nem kirakat,
az érzelem nem kiapad négy év után, csak…
átalakul,
a szex nem csak szex,
a barát nem lehet szerető,
a szerető nem szeret,
a szerető az csak jó veled.
A pillanat nem örök,
a fű nem zöld, hanem barna és alufóliában kapható.
az érzelem nem kiapad négy év után, csak…
átalakul,
a szex nem csak szex,
a barát nem lehet szerető,
a szerető nem szeret,
a szerető az csak jó veled.
A pillanat nem örök,
a fű nem zöld, hanem barna és alufóliában kapható.
A vilag az sem kerek
a kerek csak majdnem gömbölyű,
kifliben aludni nem merek,
mert az élet most nem gyönyörű Veled
csak
szükségszerű!
Kelenföld nem az új déli,
Magyarország nem keleti,
Magyarország demokrácia,
de a liberális nem demokrata,
magyar ember nem politizál,
az elszigeteltég sem modernizál.
A darázsnak nem négy lába van,
csak ha a másnap homályosítja az agyad..
A gekko nem héé, hanem a karodra való.
A tündér nem minden csaj álma,
és a fehér ló sem kék a Kazinczy utcában.
A Szimpla nem dupla,
és nem minden holland srác tudja,
hogy a magyar csajok nyelve szimplán is és duplán is
nehezen azonosítható.
A Holland nem német és nem is angol,
a Holland az annyira remek,
mint egy donaldkacsa disneyegyveleg.
A hold nem sajtból van és naphoz holddal még mindig csak Kispál szerint lehet..
A jövő nem jelen, és a most itt van
a vég sosem a kezdet,
és mindennek az ellentéte is való!
A végtelen az végtelen…
Én meg kénytelen vagyok abbahagyni, hadd jöjjön a következő slammer!
Magyarország nem keleti,
Magyarország demokrácia,
de a liberális nem demokrata,
magyar ember nem politizál,
az elszigeteltég sem modernizál.
A darázsnak nem négy lába van,
csak ha a másnap homályosítja az agyad..
A gekko nem héé, hanem a karodra való.
A tündér nem minden csaj álma,
és a fehér ló sem kék a Kazinczy utcában.
A Szimpla nem dupla,
és nem minden holland srác tudja,
hogy a magyar csajok nyelve szimplán is és duplán is
nehezen azonosítható.
A Holland nem német és nem is angol,
a Holland az annyira remek,
mint egy donaldkacsa disneyegyveleg.
A hold nem sajtból van és naphoz holddal még mindig csak Kispál szerint lehet..
A jövő nem jelen, és a most itt van
a vég sosem a kezdet,
és mindennek az ellentéte is való!
A végtelen az végtelen…
Én meg kénytelen vagyok abbahagyni, hadd jöjjön a következő slammer!
Eleven slam (Fricska 2015. 03.11.)
Robin.
Robin Batman
segédje, vagy haverja, bajtársa vagy valami hasonló,
nem vagyok egy nagy képregény olvasó…
nem vagyok egy nagy képregény olvasó…
Robin, Mr.
Williams!
Szólítanám, de
nem felel.
Elhallgat aki sosem volt néma,
mert a sírból nem válaszol már ez a vicces stratéga…
Csodás álmok jöttek rá,
talán szebbek, mint az utolsó percben toluló lehetséges percek a pokolból…
Elhallgat aki sosem volt néma,
mert a sírból nem válaszol már ez a vicces stratéga…
Csodás álmok jöttek rá,
talán szebbek, mint az utolsó percben toluló lehetséges percek a pokolból…
Peter Pan is
nehezen hitt a csodákban,
Hook kapitány végig ott volt a nyomában,
hogy visszarángassa a földre,
szárnyaszegve lökte volna a valóság síkos talaján.
Hook kapitány végig ott volt a nyomában,
hogy visszarángassa a földre,
szárnyaszegve lökte volna a valóság síkos talaján.
Az élet nem
habostorta,
kokainporral hintett donkeyn donats,
depresszióval fűszerezett kaliforniai sunshine,
B kategoriás filmek egy Holt költők után,
amin sírtam akkor is most meg aztán igazán,
hogy az öngyilkosság a művészeknek mindig egy lehetséges kilépési lehetőség a bukás után,
vagy helyett.
kokainporral hintett donkeyn donats,
depresszióval fűszerezett kaliforniai sunshine,
B kategoriás filmek egy Holt költők után,
amin sírtam akkor is most meg aztán igazán,
hogy az öngyilkosság a művészeknek mindig egy lehetséges kilépési lehetőség a bukás után,
vagy helyett.
Nekem azért meghatározó
helyet foglal el a szívemben,
megmerítkezem a filmekben, hogy erőt kapjak az álmokból,
hátha nekem jobban sikerül…
Mert bár az érzékenység depresszióval párosuló oldalát ismerem,
az alkotás és eltömödőtt kreativitás konfliktusát talán jobban kezelem.
14 évesen a halál még vonzó ismeretlen volt,
azóta azonban közelebbről ismerve ezt a kórt,
meggondolom sokszor is, hogy játszak-e vele.
megmerítkezem a filmekben, hogy erőt kapjak az álmokból,
hátha nekem jobban sikerül…
Mert bár az érzékenység depresszióval párosuló oldalát ismerem,
az alkotás és eltömödőtt kreativitás konfliktusát talán jobban kezelem.
14 évesen a halál még vonzó ismeretlen volt,
azóta azonban közelebbről ismerve ezt a kórt,
meggondolom sokszor is, hogy játszak-e vele.
Mert ő nem
viccel, és ha azt gondolod elbliccelhetsz a halálvonaton
néhány útig és majd leszállsz
lehet, hogy tévedsz mert ő nem biztos, hogy megáll.
És akkor ott fekszel Te is majd a kövön,
egy esős márciusi reggel már jéghideg testtel
meredt szemek kereszttüzében
zokogó anyád eszméletlen jajveszékelésében
beszűkült pupillákkal
alcohol, drog és bombagőz áztatta bepisilt nadrággal…
és nem lesz visszaút.
A sírodon sok lesz a virág és az egész világ
másnap úgy megy tovább, mintha nem lennél már odaát.
A nap újra süt, csak mi ülünk döbbent csendben a motorod fölött…
A festett képek a faladon most értelmet nyernek
a véres kés, a felnyitott szemek.
A kettészakadt szív,
egyik oldal napos a másik engem is taszít.
Próbáltad megélni, kifejezni, néha kiokádni
annyira feszített, hogy foszlásnak indult benned a lélek…
és az Eleven, Holt költővé lett..
néhány útig és majd leszállsz
lehet, hogy tévedsz mert ő nem biztos, hogy megáll.
És akkor ott fekszel Te is majd a kövön,
egy esős márciusi reggel már jéghideg testtel
meredt szemek kereszttüzében
zokogó anyád eszméletlen jajveszékelésében
beszűkült pupillákkal
alcohol, drog és bombagőz áztatta bepisilt nadrággal…
és nem lesz visszaút.
A sírodon sok lesz a virág és az egész világ
másnap úgy megy tovább, mintha nem lennél már odaát.
A nap újra süt, csak mi ülünk döbbent csendben a motorod fölött…
A festett képek a faladon most értelmet nyernek
a véres kés, a felnyitott szemek.
A kettészakadt szív,
egyik oldal napos a másik engem is taszít.
Próbáltad megélni, kifejezni, néha kiokádni
annyira feszített, hogy foszlásnak indult benned a lélek…
és az Eleven, Holt költővé lett..
Március 11.
még 8 napig éltél
még 8 napig éltél
2015 első slam Fricska 3. helyezett
Idegentest
Érzed a
természet kegyetlenségét,
amikor a
naplemente csak fájdalom.
Ismerős
volt.
Minden zegzugát bejártam.
Ismertem éhesen, fájdalom közben.
Hallottam, hogyan dörömbölt a szíve azután.
Még a feje is rázkódott.
Csak figyeltem,
feküldtem a mellkasán,
és tudtam, hogy minden rázkódásban
benne vagyok.
Láttam, amikor görcsbe rándult,
amikor földön fetrengett,
a szeme beszűkült és hiába szólongattam
nem értem el.
Láttam amikor izzott a szeme,
azt is, amikor nem miattam...
Éreztem milyen forró és feszes edzés után,
hogyan párolog ki a test,
gőzöl és lassan megnyugszik.
Ismertem minden mozdulatát
minden anyajegyet,
minden vonalat és tetoválást.
Tudtam, ahogy mozdul,
merre tart és meddig megy el.
És tudtam mikor viccel,
mikor feszült, vagy veszi véresen komolyan az életet.
Láttam, ahogy évről évre egyre kevesebb lett a haja,
és a ráncokat, ahogy előbújtak a szeme alatt.
Láttam az ősz szálakat a szakállában,
és az éveket minden mozdulatában.
Tudtam, ha nem őszinte,
ha maga sem látja be, hogy nem az.
És láttam amikor kinyílt,
amikor engedte, hogy megérintsem
nem csak testtel,
hanem szívvel és lélekkel.
Ragyogott olyankor a szeme
és beléfolytam, ő meg engedte.
Aztán elment, egészen délre,
én meg itt maradtam.
A bőrét spanyol nap cserzette,
Minden zegzugát bejártam.
Ismertem éhesen, fájdalom közben.
Hallottam, hogyan dörömbölt a szíve azután.
Még a feje is rázkódott.
Csak figyeltem,
feküldtem a mellkasán,
és tudtam, hogy minden rázkódásban
benne vagyok.
Láttam, amikor görcsbe rándult,
amikor földön fetrengett,
a szeme beszűkült és hiába szólongattam
nem értem el.
Láttam amikor izzott a szeme,
azt is, amikor nem miattam...
Éreztem milyen forró és feszes edzés után,
hogyan párolog ki a test,
gőzöl és lassan megnyugszik.
Ismertem minden mozdulatát
minden anyajegyet,
minden vonalat és tetoválást.
Tudtam, ahogy mozdul,
merre tart és meddig megy el.
És tudtam mikor viccel,
mikor feszült, vagy veszi véresen komolyan az életet.
Láttam, ahogy évről évre egyre kevesebb lett a haja,
és a ráncokat, ahogy előbújtak a szeme alatt.
Láttam az ősz szálakat a szakállában,
és az éveket minden mozdulatában.
Tudtam, ha nem őszinte,
ha maga sem látja be, hogy nem az.
És láttam amikor kinyílt,
amikor engedte, hogy megérintsem
nem csak testtel,
hanem szívvel és lélekkel.
Ragyogott olyankor a szeme
és beléfolytam, ő meg engedte.
Aztán elment, egészen délre,
én meg itt maradtam.
A bőrét spanyol nap cserzette,
s mire
visszajött semmi nem volt ugyanaz.
Az ismerős érzés halványodott,
Az ismerős érzés halványodott,
s lassan
elveszett minden.
Most idegen testekben keresem az ismerős érzést.
Nézlek, s kicsit Te is ismerős vagy.
Nem, nem a hajad, és az illat is más,
de Te is belőlem vagy egy darab!
Nézlek és igyekszem, próbállak beengedni,
merni, merni látni, hogy más vagy
de Te is lehetsz,
lehetsz nem idegen test,
hanem egyszer majd ismerős...
Próbálok, próbálok nem félni,
nyitni és figyelni KI VAGY!
De egyelőre idegen, idegen vagy!
Maradj veszteg!
Írjál!
Halott szavakból verset,
frázisokból költészetet okádj a koszos falakra,
hogy csend sose legyen,
mert a csend az öl!
Megöl benned minden érzetet és csak te maradsz,
meztelen ülsz egymagadban,
felsértett ínnyel, mert száraz kenyérbéllel
probáltad táplálni fiatal testedet.
Behunytad a szemedet, hogy ne is lásd
hogy ragyog körülötted.
Na nem a koszos utcazaj,
sem a borgőzös kocsmabaj,
hanem ott, az elsuhano villamoson ragyogó ártatlan szempár,
meg ott a vidám nevetgélő fiatal pár.
Halott szavakból verset,
frázisokból költészetet okádj a koszos falakra,
hogy csend sose legyen,
mert a csend az öl!
Megöl benned minden érzetet és csak te maradsz,
meztelen ülsz egymagadban,
felsértett ínnyel, mert száraz kenyérbéllel
probáltad táplálni fiatal testedet.
Behunytad a szemedet, hogy ne is lásd
hogy ragyog körülötted.
Na nem a koszos utcazaj,
sem a borgőzös kocsmabaj,
hanem ott, az elsuhano villamoson ragyogó ártatlan szempár,
meg ott a vidám nevetgélő fiatal pár.
Szerelmek
suhannak el melletted a metron.
Ezer és egy lehetőség zuhan megéletlenül a semmibe.
Találkozások utcán, rendelőkben,
együtt töltött szép napok, amikben nyitottan ott voltatok.
Aztán semmi.
Semmi, csak megy tovább,
szalad a perc, a pillanat
és a komfortzóna visszatáncol a megszokott ágyakba,
s az álmokban él tovább a vágy,
majd elporlad és minden megy tovább.
Ezer és egy lehetőség zuhan megéletlenül a semmibe.
Találkozások utcán, rendelőkben,
együtt töltött szép napok, amikben nyitottan ott voltatok.
Aztán semmi.
Semmi, csak megy tovább,
szalad a perc, a pillanat
és a komfortzóna visszatáncol a megszokott ágyakba,
s az álmokban él tovább a vágy,
majd elporlad és minden megy tovább.
Kielégítetlenül
heversz a padlón egy reggel,
és nem érted, hogy lehet, hogy nem mer!?
Nem mer a lábad elindulni,
és a szíved is már száz lakattal zárva.
A társadalmi felelősségvállalás átka,
hogy az egyéni érdek kút mélyében végez
hirtelen halált, és az elvárás a kötelességtudat kötegeivel elválaszt,
és nem, nem enged tovább.
és nem érted, hogy lehet, hogy nem mer!?
Nem mer a lábad elindulni,
és a szíved is már száz lakattal zárva.
A társadalmi felelősségvállalás átka,
hogy az egyéni érdek kút mélyében végez
hirtelen halált, és az elvárás a kötelességtudat kötegeivel elválaszt,
és nem, nem enged tovább.
Maradj, maradj
veszteg!
Mert a jó ember nyel,
és kitalál ezernyi indokot,
hogy miért nyomja el ami feltörne,
mondj egy nyílt okot,
hogy miért maradsz veszteg,
mikor ezer élet pezseg körülötted.
Mert a jó ember nyel,
és kitalál ezernyi indokot,
hogy miért nyomja el ami feltörne,
mondj egy nyílt okot,
hogy miért maradsz veszteg,
mikor ezer élet pezseg körülötted.
Tartozol.
Igen az államnak,
a társadnak,
meg ott a gyerek,
a hitgyülekezet,
a főnököd, a kormányod meg Európa,
meg a szomszéd és a kutyád gondja,
Igen mindenki tőled akar valamit,
és kapsz érte annyit, hogy veszteg maradsz.
Igen az államnak,
a társadnak,
meg ott a gyerek,
a hitgyülekezet,
a főnököd, a kormányod meg Európa,
meg a szomszéd és a kutyád gondja,
Igen mindenki tőled akar valamit,
és kapsz érte annyit, hogy veszteg maradsz.
Így elvesztett
időben, veszteg életekben keressük a boldogságot,
de nem leljük, mert a szabadságot kellene előre engedni
a kötelesség helyett,
a merészséget a félelmek felett tartani.
de nem leljük, mert a szabadságot kellene előre engedni
a kötelesség helyett,
a merészséget a félelmek felett tartani.
Tartani és
bírni levegővel, engedni nagy erővel a bennünk szunnyadó életet,
mert csak szunnyad, pislákol, hamvad s elmúlik csendesen.
mert csak szunnyad, pislákol, hamvad s elmúlik csendesen.
Hazatérés slam - Radnóti slamirat
Haza haza kéne érni már.
Elég volt a tagadásból, a valakivé válásból,
hogy én nem az vagyok, ahonnan jöttem,
mert ott annyi fájdalom volt köztem és a sok szép hely között.
Elég volt a tagadásból, a valakivé válásból,
hogy én nem az vagyok, ahonnan jöttem,
mert ott annyi fájdalom volt köztem és a sok szép hely között.
De mit tehet róla a Bakony, a
Balaton, az Alba,
hogy az üresség úgy folyt be a karba, mint tűből a vénás injekció
és készakarva robbant a szívben annyi fájdalom,
és reménytelenül, vakon kerestem a napot ott ahol akkor is sütött.
S most visszaértem és a jövő évre csak azt kérem, hogy
még egy, még egy nyarat ne Veszprém nélkül...
A távolság köztünk... az ember belekékül.
hogy az üresség úgy folyt be a karba, mint tűből a vénás injekció
és készakarva robbant a szívben annyi fájdalom,
és reménytelenül, vakon kerestem a napot ott ahol akkor is sütött.
S most visszaértem és a jövő évre csak azt kérem, hogy
még egy, még egy nyarat ne Veszprém nélkül...
A távolság köztünk... az ember belekékül.
Hogy nézzem csak képen, ahogy a
macskakövön éppen megtörik egy napsugár és ezer szilánkra robban szét, mint a
szívem, ha nélküled tölteném.
Hogy nézzem, hogy a Fricskában
Piri az asztal alatt hűsöl és a patakpartra kiül lábat lógatni aki ott lakik,
de nem én, mert én Pesten veszek el éppen a szmogos forrongó utcák között, mint
bábelben a sok külföldi ide-oda lököd és hajnalban érek haza, mert ott mindig
magäval ragad az éjszaka, de túl zajos, túl zavaros, mint a marokkói piacon
nemtudod hogy a fűszerek vagy a gandzsa zavar be az agyba.
Itthon vagyok, főleg itt, és most már mindenütt,
mert amint beengedtem minden emléket ami jött,
ha kellett, ha nem, megérkeztem végre.
Veszprémbe, Fehérvárra, a budapesti térbe
Itthon vagyok, főleg itt, és most már mindenütt,
mert amint beengedtem minden emléket ami jött,
ha kellett, ha nem, megérkeztem végre.
Veszprémbe, Fehérvárra, a budapesti térbe
Mostmár ugyanaz Újváros, mint
Szombathely
és Almádi, mindenhol történt valami
ami bennem úgy ért le, hogy valamit fordított a világon.
és Almádi, mindenhol történt valami
ami bennem úgy ért le, hogy valamit fordított a világon.
Most már itthon vagyok amikor a
cserépkályha tövében diót majszolok, a bakonyban írom a verset hamisítatlan
búsmagyarsággal és borgőzös pincelyukba bújva filozofálok sok baráttal.
Csak itthon lehetek.
Csak itthon lehetek.
Itthon lehetek önmagam pálinkában
ázva mint a szilva, lilán, éretten, öntudatlan képekben leírva a tegnapi estét,
mert a pálinka az hat. Határozottan tudja a magyar, hogyan kell gyümölcsből és
csak kavar meg érlel amíg 60'-os lesz, mert a kevesebb az már nem is magyar és
tudja hogy az avar milyen szépen ég az őszi estében, hogy majd megfullad a
testében minden szomszéd vagy utcai járókelő.
Csak itt hallhatom, ahogy az
udvaron zizegnek az őszi diófa levelek,
és a gyújtós meg a balta a teraszon hagyva is magyar.
Tudom, hogy mit jelent egy nyári alkonyon utcazenészt hallgatni egy várromon.
De nem tudhatom, hogy neked a haza mi?
Nekem kétely, titkok, keresés és lassan valami...
Valami integráció az agyban, amit ebben a nagy zavarban szültem az évek alatt.
Hogy a hazát csak akkor nem találom, ha nincs nyugalom.
Ha tagadom a múltat,
ha keresem az újat, mert nincs hova hátra.
Csak előre mehetek, mögöttem ott a taigetosz lába.
és a gyújtós meg a balta a teraszon hagyva is magyar.
Tudom, hogy mit jelent egy nyári alkonyon utcazenészt hallgatni egy várromon.
De nem tudhatom, hogy neked a haza mi?
Nekem kétely, titkok, keresés és lassan valami...
Valami integráció az agyban, amit ebben a nagy zavarban szültem az évek alatt.
Hogy a hazát csak akkor nem találom, ha nincs nyugalom.
Ha tagadom a múltat,
ha keresem az újat, mert nincs hova hátra.
Csak előre mehetek, mögöttem ott a taigetosz lába.
Itthon vagyok s közben annyi
haza vár még rám:
Odessa, Hága, Svédország és hány még hány.
Mert a haza ott van veled a szívben, és ha engeded, hogy a hatás érjen
az új helyekben otthonra találsz és hagysz ott meg viszel magaddal
és gyakran visszatalálsz.
Odessa, Hága, Svédország és hány még hány.
Mert a haza ott van veled a szívben, és ha engeded, hogy a hatás érjen
az új helyekben otthonra találsz és hagysz ott meg viszel magaddal
és gyakran visszatalálsz.
30 évbe
tellett mire kiraktam,
mire valami értelmeset faragtam a nyers kőböl,
ami a sziklák között hányódott.
Fény kevés érte, az eső átfolyt repedésein,
és ismeretlen állatok pisilték körbe a megfagyott avart körötte.
mire valami értelmeset faragtam a nyers kőböl,
ami a sziklák között hányódott.
Fény kevés érte, az eső átfolyt repedésein,
és ismeretlen állatok pisilték körbe a megfagyott avart körötte.
Szeresd
magadat, Isten is megsegít!
- mondta a belső hang és valami da-vinci féle szikra lepattintotta az első darabot,
hogy Isteni mivoltja megmutatkozzon eme darab kőnek,
amit az ihlet majd most lélekkel tölt meg.
- mondta a belső hang és valami da-vinci féle szikra lepattintotta az első darabot,
hogy Isteni mivoltja megmutatkozzon eme darab kőnek,
amit az ihlet majd most lélekkel tölt meg.
De eddig az út
rögös volt s mintha mázsás súlyok tartottak volna vissza,
csak a elektrosokkszerűen ható agyament kiütött éjszakák segítettek néha
valami áttörés félét elérni;
amikor verítékben úszva ébredtem arra,
hogy akkor most mélyre mentem, és valami léha kis fénysugár előtüremkedett belőlem az éjszakában,
aminek hatása még a reggeli félrészeg tompított félhomályban is felderengett,
hogy harmadnapra eltűnjön…
még a remény is,
hogy kiszabadultam volna a rutin által fogva tartott személyiségem fogságából.
csak a elektrosokkszerűen ható agyament kiütött éjszakák segítettek néha
valami áttörés félét elérni;
amikor verítékben úszva ébredtem arra,
hogy akkor most mélyre mentem, és valami léha kis fénysugár előtüremkedett belőlem az éjszakában,
aminek hatása még a reggeli félrészeg tompított félhomályban is felderengett,
hogy harmadnapra eltűnjön…
még a remény is,
hogy kiszabadultam volna a rutin által fogva tartott személyiségem fogságából.
Bonyolult
szálakon indultam útnak, kontroll alatt tartott oldalamat dobtam,
amikor rájöttem kettőből vagyok,
s az ellentét bennem egy híd alatt futott.
Most már nincsen apám…, anyám csak a telefonban létezik néha,
nem azért mintha megtiltotta volna, de mégis, a távolság nem csökkent,
30 év hiába tellt s visszatérni már nem lehet a nem túl édes gyerekkorba,
mézet nyalogatni együtt,
és mesét olvasni összebújva.
Apám sírjánál állva, látva családnevemet a szürke kőbe írva döbbentem rá,
hogy minden eltemetett és megfojtott próbálkozásom a szabadságra
most itt fekszik.
Veszprém mellett egy domboldalban, sírba ásva, síri csendben, megnyugvásban.
Ott ért a pillanat, hogy csak fel kell vennem, ami ott hever,
össze kell szednem, ami bent kever a szívben,
és folytatni a szálat, megpróbálni ami neki nem sikerült és akkor nem volt hiába a bánat…
Az integráció megkezdődött és ahogy az évek öregítik arcomat,
napról napra eljön egy pillanat,
amikor a felismerés csontig hatol és megértem, hogy
nem kell szégyelnem magamat:
amikor rájöttem kettőből vagyok,
s az ellentét bennem egy híd alatt futott.
Most már nincsen apám…, anyám csak a telefonban létezik néha,
nem azért mintha megtiltotta volna, de mégis, a távolság nem csökkent,
30 év hiába tellt s visszatérni már nem lehet a nem túl édes gyerekkorba,
mézet nyalogatni együtt,
és mesét olvasni összebújva.
Apám sírjánál állva, látva családnevemet a szürke kőbe írva döbbentem rá,
hogy minden eltemetett és megfojtott próbálkozásom a szabadságra
most itt fekszik.
Veszprém mellett egy domboldalban, sírba ásva, síri csendben, megnyugvásban.
Ott ért a pillanat, hogy csak fel kell vennem, ami ott hever,
össze kell szednem, ami bent kever a szívben,
és folytatni a szálat, megpróbálni ami neki nem sikerült és akkor nem volt hiába a bánat…
Az integráció megkezdődött és ahogy az évek öregítik arcomat,
napról napra eljön egy pillanat,
amikor a felismerés csontig hatol és megértem, hogy
nem kell szégyelnem magamat:
mert a fű az
életemben családi örökség,
és a diploma
meg oktatás sem ökörség,
meg az
elszállt elme és a társaság közepe.
meg az egyedül
töltött percek, majd a:
My room is
your room!
Meg a Ki
alszik ma éppen a kanapén?
Igen a
kibaszott hippilét!
A dohányzom ha
részeg vagyok,
meg a
zárkózott most nem iszom…
…aztán mégis,
csak egy pálinka, ez birs, semmi ok a pánikra, csúszik!!
Aztán el is
kap a gépszíj és már tényleg nem érzem csak száll az ihlet, meg jöhet a dance
és a vigyorgás meg mindenki kedvenc, símogatás, meg szembenézés és…
Ne fogd vissza magad a konlúzió itt maradt, amikor sírok fölött állva látod,
hogy az élet csak egy kibaszott pillanat,
amit megtölteni jól, igen nagy feladat.
De mégsem, mert valójában csak játék, mint a szavakkal itt most,
játszék, akinek kedve van,
s ha nincs az is mind rendbe’ van!
Ne fogd vissza magad a konlúzió itt maradt, amikor sírok fölött állva látod,
hogy az élet csak egy kibaszott pillanat,
amit megtölteni jól, igen nagy feladat.
De mégsem, mert valójában csak játék, mint a szavakkal itt most,
játszék, akinek kedve van,
s ha nincs az is mind rendbe’ van!
(Mert
megértettem, hogy itt vagyok és hiába az eltemetett titkok,
bennem minden összeér, s eggyé vált a föld s az ég,
mert a létra én vagyok, kettőből egy, én meg közepén!)
bennem minden összeér, s eggyé vált a föld s az ég,
mert a létra én vagyok, kettőből egy, én meg közepén!)
Egy nem túl szerencsés hangulat...
Elégia
Első slam 2014 Utcazene fesztivál
Filozófia
Elégia
Egyébként bazdmeg.
Csakúgy mellékesen.
Hogy kinyitod, aztán bezárod
és még csak nem is várod, hogy értsem.
Sőt le se szarod,
és nem is kívánod a kontaktot
ami megvolt egyszer.
Szóval cseszd meg, te is
meg az a sokezer seggfej,
aki hátramaradva fél lépéssel
rám vigyorog és bámul fedetlen szemmel
és azt hiszi, hogy a nője a gyerekkel
annyira segghülye és vak,
hogy megteheti, hogy flörtöl egy szembejövővel.
És tudod mit? Igazad van.
Mert akivel ezt megteszed,
tényleg nem tisztelheted.
És nem is kívánod
ezért kívülről keresel vágyálmot,
hogy hátulról megdughasd egyszer-egyszer.
Meg iszol és kompenzálsz ezerrel
nehogy változtatnod kelljen egyszer.
mert,
mert...
mert???
Próbálom kitalálni mi lehet az indokod
és hol van itt a big deal
meg az a kibaszott nagy titok,
ami elfedésére használod ezt a sok-sok limlomot
és bezárod a szívedben
és dobsz rá egy lakatot.
Hogy szenvedhess a többi sok töketlennel,
akik várnak valamit,
-bár sokan már nem is várnak...-
csak pillanatnyi örömöket remélnek
a megalkuvásban.
Nem értem,
mert értem, hogy a biztonság luftballonjaiba
kapaszkodik mindenki.
A változás szele pedig sokszor fellobbantja
a lángokat,
hogy az érzelmek hullámain lovagolj
hol fent, hol meg kibaszott mélyen...
és értem meg megértem,
hogy átlépni a határodat
hátborzongató gondolat.
Csakúgy mellékesen.
Hogy kinyitod, aztán bezárod
és még csak nem is várod, hogy értsem.
Sőt le se szarod,
és nem is kívánod a kontaktot
ami megvolt egyszer.
Szóval cseszd meg, te is
meg az a sokezer seggfej,
aki hátramaradva fél lépéssel
rám vigyorog és bámul fedetlen szemmel
és azt hiszi, hogy a nője a gyerekkel
annyira segghülye és vak,
hogy megteheti, hogy flörtöl egy szembejövővel.
És tudod mit? Igazad van.
Mert akivel ezt megteszed,
tényleg nem tisztelheted.
És nem is kívánod
ezért kívülről keresel vágyálmot,
hogy hátulról megdughasd egyszer-egyszer.
Meg iszol és kompenzálsz ezerrel
nehogy változtatnod kelljen egyszer.
mert,
mert...
mert???
Próbálom kitalálni mi lehet az indokod
és hol van itt a big deal
meg az a kibaszott nagy titok,
ami elfedésére használod ezt a sok-sok limlomot
és bezárod a szívedben
és dobsz rá egy lakatot.
Hogy szenvedhess a többi sok töketlennel,
akik várnak valamit,
-bár sokan már nem is várnak...-
csak pillanatnyi örömöket remélnek
a megalkuvásban.
Nem értem,
mert értem, hogy a biztonság luftballonjaiba
kapaszkodik mindenki.
A változás szele pedig sokszor fellobbantja
a lángokat,
hogy az érzelmek hullámain lovagolj
hol fent, hol meg kibaszott mélyen...
és értem meg megértem,
hogy átlépni a határodat
hátborzongató gondolat.
Ha ezzel találkozom
és látom a merev testben a ragyogást
meg ezt a visszafogást,
hogy nem a maximumon lángolsz
hanem csak kukucskálsz át és álmodsz,
meg lépsz egyet előre,
mintha mernéd..
engem elönt a tehetetlenség.
Te meg úgy teszel,
mintha mikor nem látom a szemedet,
elhihetném, hogy most nem
darabokban van az oprendszered.
De látom,
mert én meg mindenkiben keresem a kapcsokat,
azt amikor együtt vagyunk,
és van egy őszinte pillanat.
és látom a merev testben a ragyogást
meg ezt a visszafogást,
hogy nem a maximumon lángolsz
hanem csak kukucskálsz át és álmodsz,
meg lépsz egyet előre,
mintha mernéd..
engem elönt a tehetetlenség.
Te meg úgy teszel,
mintha mikor nem látom a szemedet,
elhihetném, hogy most nem
darabokban van az oprendszered.
De látom,
mert én meg mindenkiben keresem a kapcsokat,
azt amikor együtt vagyunk,
és van egy őszinte pillanat.
Önző vagyok tudom.
Azért szidlak, hogy nyíljon a börtön,
és én se legyek egyedül.
Azért szidlak, hogy nyíljon a börtön,
és én se legyek egyedül.
Önző vagyok,
mert azért akarlak kiszabadítani,
hogy élvezhessem minden tagod.
A tested, a lelked, a hangod, a gondolatod.
Mert látom,
hogy olyan szép vagy
ezer csillag ragyog ott belül
mert azért akarlak kiszabadítani,
hogy élvezhessem minden tagod.
A tested, a lelked, a hangod, a gondolatod.
Mert látom,
hogy olyan szép vagy
ezer csillag ragyog ott belül
Ami csak arra vár,
hogy hátha előkerül
egy felfedező, aki felfigyel rá...
Önző vagyok, mert azért haragszom,
amiért nem nézhetem Veled
szabadon az éjszakai égbolton elsuhanó repülőket,
nem járhatom Veled az erdőket,
és nézhetem a naplementét ha akarom,
vagy hallgathatom gitáron a dalom.
Gyűlöllek Téged és minden férfit,
akiben ott van a szikra,
amit lángra lobbantani nem lehet,
mert olyan illedelmes és jólnevelt.
És könnyebb nem borítani fel az életed
és hazudni kicsit,
meg visszafogni az énedet.
Mert igen,
ha egyszer engeded kő kövön nem marad,
és meglehet, hogy
késsel kell felvágnod a mellkasodat,
kipakolni minden véres kérdést
és rejtett himnuszokat zengeni az űrről
ami ott fogad.
Önző vagyok,
mert azért akarlak szabadnak,
hogy megtartsalak magamnak.
Egy kis időre,
vagy sokra ki tudja azt...
Ha tudnád milyennek látlak
talán Te is elhinnéd,
hogy sosem számít a másnap.
Ha tudnád mennyire akarlak
elhinnéd, hogy van értelme minden napnak
és minden reggel egy csoda
és az alkotás apró kis vadlova vágtathat át minden perceden
hogy megszinesítse a pillanatodat.
Ha tudnád, milyennek látlak
elhinnéd, hogy olyan értékes vagy
hogy hátha előkerül
egy felfedező, aki felfigyel rá...
Önző vagyok, mert azért haragszom,
amiért nem nézhetem Veled
szabadon az éjszakai égbolton elsuhanó repülőket,
nem járhatom Veled az erdőket,
és nézhetem a naplementét ha akarom,
vagy hallgathatom gitáron a dalom.
Gyűlöllek Téged és minden férfit,
akiben ott van a szikra,
amit lángra lobbantani nem lehet,
mert olyan illedelmes és jólnevelt.
És könnyebb nem borítani fel az életed
és hazudni kicsit,
meg visszafogni az énedet.
Mert igen,
ha egyszer engeded kő kövön nem marad,
és meglehet, hogy
késsel kell felvágnod a mellkasodat,
kipakolni minden véres kérdést
és rejtett himnuszokat zengeni az űrről
ami ott fogad.
Önző vagyok,
mert azért akarlak szabadnak,
hogy megtartsalak magamnak.
Egy kis időre,
vagy sokra ki tudja azt...
Ha tudnád milyennek látlak
talán Te is elhinnéd,
hogy sosem számít a másnap.
Ha tudnád mennyire akarlak
elhinnéd, hogy van értelme minden napnak
és minden reggel egy csoda
és az alkotás apró kis vadlova vágtathat át minden perceden
hogy megszinesítse a pillanatodat.
Ha tudnád, milyennek látlak
elhinnéd, hogy olyan értékes vagy
mint minden ritka állat
mint minden csillag az égen
és levegővétel a fényben.
És nem néznél most rám ezzel a tenger szemmel
köveket sírva a könnyek helyett.
mint minden csillag az égen
és levegővétel a fényben.
És nem néznél most rám ezzel a tenger szemmel
köveket sírva a könnyek helyett.
Első slam 2014 Utcazene fesztivál
Filozófia
Filozófia, azt kérdezed miről szól?
Hogy a tanárom miről karattyol,
aki belendült és emeli a hangját,
mert teljesen beizgult Kanttól és a buddhistáktól
meg a tagadástól, hogy a meditáció bár remek
nem hisz a megvilágosodásban
sem az áldozásban
csak fejtegetni szeret, mert a tagadásban leli
ezt a felemelő erőt ami spanolja őt a spangli helyett
amit a 3 gyerek miatt most hanyagol.
A felesége meg őt, pedig hanyagul teszi ezt vele
mivel a szeme a tanár úrnak ragyog, akár a csinos feneke.
Lelkesedése majd kivisz az ablakon
és már látom,
hogy a nadrágban nedves, de kedves ezért titkolja nagyon.
Szóval mire jó a filozófia?
Nem tudom, de a Fehérlófia történetről is lenne mit mesélnem neked.
A hősről, aki fákat csavar ki és az anyja egy heves ló.
És ez kapcsolatba hozható egy várossal ami itt lehet és a Bárkával
ahol az inspirációt intravénásan kaptam a szörpös vodkából adagolva szifonból.
Meg az irodalmat és a slamet és azt hogy mindent lehet
És hogy ha azt hiszed vannak véletlenek, akkor erről nyithatnánk egy vitát
mert engem a sors vezet.
De hogy ez hogy lehet, és mit tehet mégis az ember akarattal
és meddig mehet saját gondolattal
meg hogy a gondolat honnan ered???
Nemtudom, az agyamat pedig sokszor túráztattam már ezen,
jártam iskolába, olvastam bölcseket...
De a megoldáshoz mégsem jutottam közelebb!
Valamihez azonban igen, mert rájöttem hogy minden út a mostba vezet.
Hogy bár törhetem a fejemet miérteken és hogyanokon
a lényeg mindig itt történik velem és semmi nem változtat a tényeken.
Így hát filozófia.
Igen az élet véletlenek sokasága és hiszem, hogy az emberek butasága sem ronthat azon,
hogy aminek meg kell történnie, az mehet.
A találkozások, a szifonos vodkások, a cigarettások és az irodalmárok
mind a filozófia egyvelege.
A gondolat sokasága, a slam áradó kreativitása és még a szex veled.
A szemedben a fény,
ezen az estén
a kérdések a szájban
és érzések a nadrágban
FILOZÓFIA
VELED!
Hogy a tanárom miről karattyol,
aki belendült és emeli a hangját,
mert teljesen beizgult Kanttól és a buddhistáktól
meg a tagadástól, hogy a meditáció bár remek
nem hisz a megvilágosodásban
sem az áldozásban
csak fejtegetni szeret, mert a tagadásban leli
ezt a felemelő erőt ami spanolja őt a spangli helyett
amit a 3 gyerek miatt most hanyagol.
A felesége meg őt, pedig hanyagul teszi ezt vele
mivel a szeme a tanár úrnak ragyog, akár a csinos feneke.
Lelkesedése majd kivisz az ablakon
és már látom,
hogy a nadrágban nedves, de kedves ezért titkolja nagyon.
Szóval mire jó a filozófia?
Nem tudom, de a Fehérlófia történetről is lenne mit mesélnem neked.
A hősről, aki fákat csavar ki és az anyja egy heves ló.
És ez kapcsolatba hozható egy várossal ami itt lehet és a Bárkával
ahol az inspirációt intravénásan kaptam a szörpös vodkából adagolva szifonból.
Meg az irodalmat és a slamet és azt hogy mindent lehet
És hogy ha azt hiszed vannak véletlenek, akkor erről nyithatnánk egy vitát
mert engem a sors vezet.
De hogy ez hogy lehet, és mit tehet mégis az ember akarattal
és meddig mehet saját gondolattal
meg hogy a gondolat honnan ered???
Nemtudom, az agyamat pedig sokszor túráztattam már ezen,
jártam iskolába, olvastam bölcseket...
De a megoldáshoz mégsem jutottam közelebb!
Valamihez azonban igen, mert rájöttem hogy minden út a mostba vezet.
Hogy bár törhetem a fejemet miérteken és hogyanokon
a lényeg mindig itt történik velem és semmi nem változtat a tényeken.
Így hát filozófia.
Igen az élet véletlenek sokasága és hiszem, hogy az emberek butasága sem ronthat azon,
hogy aminek meg kell történnie, az mehet.
A találkozások, a szifonos vodkások, a cigarettások és az irodalmárok
mind a filozófia egyvelege.
A gondolat sokasága, a slam áradó kreativitása és még a szex veled.
A szemedben a fény,
ezen az estén
a kérdések a szájban
és érzések a nadrágban
FILOZÓFIA
VELED!