Mi a szerelem. Gondolkoztam már ezen is mint oly sok mindenen életemben.
Szeretlek. Mit jelent ez a szó? Őszinte-e? Sokszor nem éreztem annak.
Valójában magamat szeretem a másikban. Azt szeretem akivé válhatok mellette. Amilyen életem lehet vele. A kettőnk közös energiája kiad valamit, és én ezt a valamit szeretem, nem egy személyt, aki vagy. Azt szeretem, hogy az, aki vagy, olyan amilyen én szeretnék most lenni. Azt képviseled, amit én ebben az életszakaszomban meg akarok élni. Az életem folyásában most tartok valahol, és találkoztam Veled, aki szintén itt tart, és azt akarja megélni, amit én. Ha nem így lenne, elhagynánk egymást. A vágyaimat testesíted meg, a jövőképemet, amit ilyenkor úgy érzek megvalósulhatnak általad, veled. Velem és veled. Egy embernek rengeteg arca van. Életünk során, bár nem mindenki, de általában változunk, különösen a kapcsolataimon tudom lemérni, hol tartottam akkor, mit éltem abban az életszakaszomban. Mindegyik más minőséget hordozott. És ahogy egyre jobban megtaláltam a hangot önmagammal, egyre kevésbé lett kiszámíthatatlan, és esetleges hogy milyen kapcsolatba keveredek. Úgy éreztem egyre közelebb kerültem önmagamhoz. Ahhoz az önmagamhoz, akit a legjobban tudok szeretni, akivé valójában válni akarok.
Így most megtaláltalak. Téged, aki szintén azt akarja amit én. Folyamatosan változni, nem egy helyben maradni, egyre nyitottabbá válni, egyre több mindent elhagyni magunkból, egészen addig, amíg semmi sem marad.
Az élet folyamatosan változik, és egyfolytában a megsemmisülés felé tart, így a kapcsolatunk talán örökké tarthat, én a változást szeretem, te a változást szereted, és az élet egy folyton változó folyam....