30 évbe tellett mire kiraktam,
mire valami értelmeset faragtam a nyers kőböl,
ami a sziklák között hányódott..
fény kevés érte, az eső átfolyt repedésein
és ismeretlen állatok pisilték körbe a megfagyott avart körötte.
mire valami értelmeset faragtam a nyers kőböl,
ami a sziklák között hányódott..
fény kevés érte, az eső átfolyt repedésein
és ismeretlen állatok pisilték körbe a megfagyott avart körötte.
Szeresd magadat, Isten is megsegít,
- mondta a belső hang és valami da-vinci féle szikra lepattintotta az első darabot,
hogy Isteni mivoltja megmutatkozzon eme darab kőnek, amit az ihlet majd most lélekkel tölt meg.
- mondta a belső hang és valami da-vinci féle szikra lepattintotta az első darabot,
hogy Isteni mivoltja megmutatkozzon eme darab kőnek, amit az ihlet majd most lélekkel tölt meg.
De eddig az út rögös volt és mintha mázsás súlyok
tartottak volna vissza,
csak a elektrosokkszerűen ható agyament kiütött éjszakák segítettek néha
valami áttörés félét elérni; amikor verítékben úszva ébredtem arra,
hogy akkor most mélyre mentem és valami léha kis fénysugár előtüremkedett belőlem
az éjszakában,
aminek hatása még a reggeli félrészeg tompított félhomályban is felderengett,
hogy harmadnapra eltűnjön…
még a remény is,
hogy kiszabadultam volna a rutin által fogva tartott személyiségem fogságából..
csak a elektrosokkszerűen ható agyament kiütött éjszakák segítettek néha
valami áttörés félét elérni; amikor verítékben úszva ébredtem arra,
hogy akkor most mélyre mentem és valami léha kis fénysugár előtüremkedett belőlem
az éjszakában,
aminek hatása még a reggeli félrészeg tompított félhomályban is felderengett,
hogy harmadnapra eltűnjön…
még a remény is,
hogy kiszabadultam volna a rutin által fogva tartott személyiségem fogságából..
Bonyolult szálakon indultam útnak, kontroll alatt tartott
oldalamat dobtam,
amikor rájöttem kettőből vagyok
és az ellentét bennem egy híd alatt futott.
Most már nincsen apám…, anyám csak a telefonban létezik néha,
nem azért mintha megtiltotta volna, de mégis, a távolság nem csökkent,
30 év hiába tellt s visszatérni már nem lehet a nem túl édes gyerekkorba
mézet nyalogatni együtt,
és mesét olvasni összebújva.
Apám sírjánál állva, látva családnevemet a szürke kőbe írva döbbentem rá,
hogy minden eltemetett és megfojtott próbálkozásom a szabadságra
most itt fekszik,
Veszprém mellett egy domboldalban, sírba ásva, síri csendben, megnyugvásban.
Ott ért a pillanat, hogy csak fel kell vennem, ami ott hever,
össze kell szednem ami bent kever a szívben
és folytatni a szálat, megpróbálni ami neki nem sikerült és akkor nem volt hiába a bánat…
Az integráció megkezdődött és ahogy az évek öregítik arcomat,
napról napra eljön egy pillanat,
amikor a felismerés csontig hatol és megértem, hogy
nem kell szégyelnem magamat:
amikor rájöttem kettőből vagyok
és az ellentét bennem egy híd alatt futott.
Most már nincsen apám…, anyám csak a telefonban létezik néha,
nem azért mintha megtiltotta volna, de mégis, a távolság nem csökkent,
30 év hiába tellt s visszatérni már nem lehet a nem túl édes gyerekkorba
mézet nyalogatni együtt,
és mesét olvasni összebújva.
Apám sírjánál állva, látva családnevemet a szürke kőbe írva döbbentem rá,
hogy minden eltemetett és megfojtott próbálkozásom a szabadságra
most itt fekszik,
Veszprém mellett egy domboldalban, sírba ásva, síri csendben, megnyugvásban.
Ott ért a pillanat, hogy csak fel kell vennem, ami ott hever,
össze kell szednem ami bent kever a szívben
és folytatni a szálat, megpróbálni ami neki nem sikerült és akkor nem volt hiába a bánat…
Az integráció megkezdődött és ahogy az évek öregítik arcomat,
napról napra eljön egy pillanat,
amikor a felismerés csontig hatol és megértem, hogy
nem kell szégyelnem magamat:
Mert a fű az életemben családi örökség,
És a diploma meg oktatás sem ökörség.
Meg az elszállt elme és a társaság közepe.
Meg az egyedül töltött percek, majd a:
My room is your room!
Meg a Ki alszik ma éppen a kanapén?
Igen a kibaszott hippilét!
A dohányzom ha részeg vagyok,
Meg a zárkózott most nem iszom….
… aztán mégis, csak egy pálinka, ez birs, semmi ok a
pánikra, csúszik!!
Aztán el is kap a gépszíj és már tényleg nem érzem csak
száll az ihlet, meg jöhet a dance és a vigyorgás meg mindenki kedvenc,
símogatás, meg szembenézés és…
Ne fogd vissza magad a konlúzió itt maradt, amikor sírok fölött állva látod,
hogy az élet csak egy kibaszott pillanat,
amit megtölteni jól, igen nagy feladat.
De mégsem, mert valójában csak játék, mint a szavakkal itt most,
játszék, akinek kedve van,
s ha nincs az is mind rendbe’ van!
Ne fogd vissza magad a konlúzió itt maradt, amikor sírok fölött állva látod,
hogy az élet csak egy kibaszott pillanat,
amit megtölteni jól, igen nagy feladat.
De mégsem, mert valójában csak játék, mint a szavakkal itt most,
játszék, akinek kedve van,
s ha nincs az is mind rendbe’ van!
(Mert megértettem, hogy itt vagyok és hiába az eltemetett
titkok,
bennem minden összeér és eggyé vált a föld s az ég,
mert a létra én vagyok, kettőből egy, én meg közepén!)
bennem minden összeér és eggyé vált a föld s az ég,
mert a létra én vagyok, kettőből egy, én meg közepén!)