2014. november 9., vasárnap

Radnóti slamirat

Nem tudhatom, hogy más miért marad, s hogy engem mi visz mindig tovább,
miért nem marad minden úgy ahogy volt.
Talán nem bírom a láthatalan falat, ami elzár olyankor a vilagtól.
De otthon vagyok amikor a cserépkályha tövében diót majszolok,
a bakonyban írom a verset hamisítatlan búsmagyarsággal és borgőzös pincelyukba bújva filozofálok sok baráttal.
Csak itthon lehetek.
Itthon lehetek önmagam pálinkában ázva mint a szilva, lilán, éretten, öntudatlan képekben leírva a tegnapi estét, mert a pálinka az hat.
Határozottan tudja a magyar, hogyan kell gyümölcsből és csak kavar meg érlel amíg 60'-os lesz,
mert a kevesebb az már nem is magyar és tudja hogy az avar milyen szépen ég az őszi estében,
hogy majd megfullad a testében minden szomszéd vagy utcai járókelő.
Csak itt hallhatom ahogy az udvaron zizegnek az őszi diófa levelek,
és a gyújtós meg a balta a teraszon hagyva is magyar.
Tudom, hogy mit jelent egy nyári alkonyon utcazenészt hallgatni egy várromon,
hajnalban sétálni egy másik faluba haza és megállni napfelkeltét nézni a györöki kilátóban.

Tudom, hogy a bezárt boltok mögött életek zajlanak és a hajnalnak fáradtan sustorgó szavak pénztelenségtől hallatszanak rekedtnek.
S hogy mennyien szenvednek kilátástalannak hitt, betegnek kiáltott országunkban.
Pedig tudod, ki gépen száll fölébe annak szép ez a táj.
A Balaton meg a domboldalon szerényen dolgozó borász.
Ki látogatni jön, mind minket csodál és a pesti éjszakában nem érti mire a gyász?!

Hiszen azt látja, az idegent kebledre öleled, ételedből eteted és ha nem is túl jó angolsággal,
de találékony mutogatással bevezeted a magyar valóságba. 
Lelki fröccsöket keverve a muskotályba, villodzó fények közt keringve,
a lelkedet is kitárod legyintve.
Ömlenek belőled a szavak panasszal fűsszerezve,
mert az elhagyhatatlan, mint paprika a halászléből.
Mély vagy és hiteszegett, mégis mindig megtalálod az utat hogy felevickélj és talpon maradj.

Európa neked az elérhetetlen nyugat, ahová a fél családod és facebook barátod disszidált már,
de te mégis azt mondod, tanuljon nyelvet a…  te túl öreg vagy, neked ott a ház meg a javak és amúgy is, aki magyar marad...
folyt.köv.

ebből született a Hazatérés slam is...