Az időzítés meg a titokzatos idő!
Titokzatos idegenekkel,
titokzatos körülmények között.
Titokzatos városokban,
titokzatos összefüggésekben,
amikre fény majd csak később derül.
Titokzatos megérzések.
Szívnyilalások titokban,
hogy a másik ne lássa meg az arcodban.
Titokzatos kezdetek és végek.
Titokzatos visszatérések és eltűnések.
Titokzatos reggelek és estélyek.
Titokzatos maszkok és titkos lekerülések.
Titokzatos összenézések és érintések.
Mi meg a titokzatos idő nyomában loholunk, hogy felfedjük a titkokat.
Sosem érhetjük utól...
...
Az időérzék torzul és titkok elfelejtődnek.
Az énről megfeledkeznek a lopakodó lelkek.
Suhannak az éjszakában,
hasítanak egymásban meg a világban,
meg az aurákban és a titkos szobákban.
Súlytalan lélekkel, súlytalan léptekkel
a súlyos valóság árnyékai között
a lassú, néma, alkotó csendben
mozdulatokkal haladva egymás között.
Üres lakásokban mások bőrébe bújva
közelítenek a pillanat fényébe fúrva.
Meghaladva minden szilárdat és fémest,
karcolót és maradandót félretéve,
test a testhez, arc az archoz érve.
(Bin-jip)