Nyitott ablakokon nézek ki,
még üveg sincs rajta.
Belül minden rohadt,
s ahogy végigmegyek rajta,
recseg-ropog a deszka.
Folyósokon járok,
por és törmelék,
messze valami fényt látok
de addig sötétség.
Néha csak féligazságot látok,
törött üvegeken állok.
Oszlopok fogják el
előlem az igazságot.





